Először is a VOC és az illékony anyagok kimutatására van szükség. Analitikai módszerek, például gázkromatográfia használható az emulzióban lévő illékony szerves vegyületek kimutatására, összpontosítva a maradék monomerekre, oldószerekre és más könnyen illékony kis molekulákra. Szag-semlegesítő emulziók esetén a termék párologtatási felszabadulása bizonyos körülmények között is tesztelhető. A különböző készítmények VOC-tartalmának és kibocsátási szintjének összehasonlításával értékelhető környezeti teljesítményük. A tesztelés során ügyelni kell a mintagyűjtésre, a lezárásra és a tárolás körülményeire, hogy megelőzzük a minta elpárolgását a vizsgálat előtt, ami befolyásolhatja a végső eredményeket.
Másodszor, szagérzékelés szükséges. A szag általában visszamaradt monomerekhez, kis-molekulatömegű-anyagokhoz és az emulzióban lévő egyes adalékokhoz kapcsolódik. A tesztelés során meghatározott hőmérsékleti, páratartalmi és mintatérfogati viszonyok között értékelhető az emulzió vagy az abból készült bevonófilm illata. Az értékelést képzett értékelők végezhetik, vagy kiegészíthetik professzionális szagelemző berendezésekkel. A tényleges értékelés során egységes vizsgálati környezetre és értékelési időre van szükség a laboratóriumi környezetben lévő egyéb szagok által okozott interferencia elkerülése érdekében.
Ezenkívül az emulzióban lévő maradék monomereket és egyéb káros anyagokat is kimutatni kell. Az építészeti bevonatokban használt környezetbarát, szag-semlegesítő emulziók esetében a szabad formaldehid, bizonyos káros anyagok és a kapcsolódó korlátozott anyagok vizsgálata elvégezhető a termék elhelyezése alapján. A túlzott maradék monomertartalom nemcsak érezhető szagot okozhat, hanem befolyásolhatja az emulzió stabilitását és a bevonat teljesítményét is. Ezért a gyártás során általában a polimerizációs reakció és az utófeldolgozás optimalizálásával csökkenteni kell a maradék monomereket, és teszteléssel ellenőrizni kell, hogy a termék megfelel-e a meghatározott követelményeknek.
A környezeti mutatók mellett alapvető emulzióteljesítmény-vizsgálatot is el kell végezni. A gyakori elemek közé tartozik a megjelenés, a szilárdanyag-tartalom, a viszkozitás, a pH-érték, a részecskeméret, a sűrűség és a tárolási stabilitás. A környezetbarát, szagsemlegesítő emulziók-nem áldozhatják fel az alapvető teljesítményjellemzőket a VOC-k és a szagok csökkentése érdekében. Például, ha az emulzió hajlamos a szétválásra, pelyhesedésre vagy demulzifikációra, akkor nehéz lesz megfelelni a tényleges alkalmazási követelményeknek. Ezért magas-hőmérsékletű tárolást kell végezni,